Monzában határozottan jó hétvégénk volt, és figyelembe véve azt, hogy különböző okok miatt ezelőtt még soha nem értem el jó eredményt az Olasz Nagydíjon, fantasztikus volt, hogy végre felállhattam erre a különleges pódiumra.Hihetetlen volt látni és nézni, ahogy a szurkolók végig a célegyenesen, körülbelül egy kilométer hosszan állnak, és elképesztő volt hallani, amikor a neved kiabálják. Mindent egybevéve, ez egy nagyszerű érzés.
Harmadikként célba érni úgy, hogy ugyanebből a pozícióból rajtoltam, egy pozitív eredmény, de természetesen a verseny után mindig azon gondolkodsz, hogy talán több mindent is meg lehetett volna valósítani. Először is nagyon izgalmas pillanatok voltak a rajt után, amikor talán pozíciót szerezhettem volna egy nagyon szoros küzdelemben, aztán szerencsém volt, hogy nem sérült meg az autóm a Hamilton elleni csatában. Úgy érzem, hogy később esélyem lett volna Button előtt végezni, ha kicsit tovább maradunk a pályán a boxkiállás előtt, mert elég nagy rés volt köztem és a mögöttem autózók között. De soha nem tudjuk meg, hogy mi történt volna és nem is panaszkodom, mert ennek ellenére ez egy nagyszerű eredmény és a bajnoki pontok tekintetében különösen jó volt a csapat számára.
Monzában mindig egy nagyon szép, régi stílusú szállodában vagyunk, és szombaton Eric Claptonnal vacsorázhattam itt. Az első találkozásunk óta barátok vagyunk, és mindig tartjuk a kapcsolatot, mert ő egy nagy Ferrari rajongó. És nem, még soha nem kértem tőle tanácsokat, hogy hogyan kell gitáron játszani, mert azt hiszem az elég fájdalmas lenne nekem, de még fájdalmasabb lenne neki hallgatni, ahogy gitározok.
Biztosak voltunk benne, hogy az autónk jól fog működni Mozában, mint ahogy a verseny előtt is mondtam, amikor rámutattam arra, hogy a teljesítmény nagyon pályaspecifikus. Mivel az autónk nagyon jó fékezéskor és jó a tapadása kigyorsításkor, egészen biztosan készülhettünk a hétvégére. Ezen felül figyelembe kell venni, hogy maga az autó is sokat fejlődött és ez a munka tovább folytatódik a következő versenyeken is.
Csütörtökön Maranellóban voltam, hogy találkozzak a mérnökeimmel és hogy dolgozzak a szimulátorban. Nem csak a szingapúri pályán vezettem, mert már nagyon vártam, hogy kipróbálhassam az új koreai pályát is, mert mindig érdekes, ha valami újat próbálhatsz ki. Keményen kell nyomnunk a hátralévő öt futamon, és a gyárban eltöltött idő nagyon fontos része ennek most, amikor nem lehet tesztelni.
A szingapúri verseny is egyike azoknak, amiket a tavalyi évben kihagytam, ami egy plusz ok arra, hogy már nagyon várom ezt a nagydíjat. 2008-ban a verseny rémálommá vált számomra, pedig nagyon jól indult. Egy nagyon erős időmérőm volt, körülbelül 6 tized másodperccel gyorsabb voltam mindenkinél, így a győzelemben reménykedtem. Meglátjuk, hogy idén mit tehetünk.
